Lassan újra itt a megfázások, náthák, melléküreggyulladások és hörghurutok időszaka. Úgyhogy érdemes most egy pillantást vetni, a mozgással hogyan védekezhetünk a vírusok, baktériumok ellen.
Az immunrendszer
Immunitásnak nevezzük a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező képességét. Az immunrendszert számos sejt, szövet és molekula alkotja, melyek együtt biztosítják a védelmet. Az immunrendszer hagyományosan két nagy részre oszható: veleszületett és szerzett immuitás. A veleszületett immunitás (ide tartoznak a faló sejtek, a természetes ölősejtek) gyors, azonnal reagáló hadtest - viszont aspecifikus, mindenre ugyanazt a védekezést / támadást adja. A szerzett immunitás (ide tartoznak a T és B limfociták) ezzel szemben specifikus, célzott, azonban reagálásának kifejlődéséhez is hosszabb időre van szüksége.
Az immunrendszer az élet folyamán jelentős változáson megy keresztül. Születéskor sem a veleszületett, sem a szerzett immunrendszer nem teljes. Az élet első pár évében a fejletlen immunrendszer számos külső kihívásnak, fertőzésnek kell, hogy megfeleljen. Ezekben a fertőzésekben az immunrendszer folyamatosan tanul, finomodik, fejlődik, mígnem felnőtt korában eléri a maximális fejlettségét. Idősödve az immunrendszer lomhábá válik, csökken a reakcióképessége új fertőzésekkel szemben.
Fizikai aktivitás hatása az immunműködésre
A fizikai aktivitás immunitásra kifejtett hatásáról az első átfogó tanulmányok az 1990-es évek elején jelentek meg. Ekkor mutatták ki, hogy a rendszeresen (12-15 héten keresztül, heti 5 nap 30-45 perc) közepes intenzitással (maximális pulzus 60-75%-án) mozgók között a felső légúti fertőzések ritkábban fordultak elő, mint a nem mozgók körében.
A tartós mozgás mellett a rövid egyszeri mozgásnak önmagában is van immunfunkciót javító hatása. Így az egy órás kerékpározás kimutatottan javítja a makrofág típusú fehérvérsejtek működését, fokozza ezen sejtek külső stimulusra adott válaszát.
Fontos megjegyezni, hogy a korábban teljesen passzív életet élőknél a mozgás elkezdése kezdetben ellenkező hatáshoz - a fertőzésekre való fogékonyság növekedéséhez - vezethet. Ennek hátterében szerepet játszhat a stresszhormon, mely nagyobb emelkedése a fehérvérsejtek bénulásához, kisebb emelkedése viszont a fehérvérsejtek aktivitásfokozódásához vezet. Fontos, hogy ha ki is alakult ez a kezdeti csökkent immunitás, az csak pár hétig tart. Az edzettség növekedésével helyreáll a rend, és a mozgás már csak kevésbé emeli meg a stresszhormon szintjét, ezzel javítja a fehérvérsejtek működését.
A fagociták aktiválása mellett a mozgásnak fontos hatása a sejten belüli kórokozók - vírusok - elleni specifikus védelem, a T1 limfocita sejtek aktivitásának emelése is. A vírusok elleni védelmet jelentő T1 sejtek aktivitásának megőrzését kimutatták idősebbeknél is - mindennapos 30 perces kerékpározás illetve séta hatására.
Hasonló, 16 hetes tanulmány kimutatta, hogy a közepes intenzitású fizikai mozgás hatására megemelkedik a nyál IgA antitest szintje, mely az első védelmi vonalat képezi a ferőző vírusokkal, baktériumokkal szemben.
Mozgás és a védőoltások
Influenza, fertőzések elleni védelem egyik jelentős formája a kórokozó előzetes "beadása" védőoltás formájában. Ismert, hogy az életkor előrehaladával a szervezet egyre kevésbé reagál a védőoltásokra, azok egyre kevesebb védőhatást tudnak kialakítani. A mozgás ezt az életkorral csökkenő reakciókészséget is javítani tudja.
A veszélyeztetett, idősebb korosztályban (65 év felett) végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszú távú fizkai aktivitás javítja a védőoltásokra adott immunvédelmi reakciót influenza, pneumococcus és meningococcus oltásoknál. A javasolt mozgás: heti 3-4 alkalommal a maximális pulzus 60-70%-án 25-60 percet)
A tartós mozgás mellett a rövid mozgás védőoltás hatákonyásgát javító képességét is kimutatták fiatalabbaknál (40 perces futószalag a maximális pulzus 55-65%-án, sétálás a maximális pulzus 65%án legalább 45 percig).
Jelen posztot összeállította: dr. Babai László
Forrás: Am J Lifestyle Med 2016. may-june